Ölelj meg nem kell most a szó! Jó ez a csend oly megnyugtató! Hunyd le szemed csitt ne beszélj! Ne szavakkal a testeddel mesélj. Hallgasd, hogy ver a szivem ereimben fut a vér. Érezd böröm rebbenését mikor a vállad az enyémhez ér. Ölelj át olyan szép az este a hold az eget birtokba vette. A csend hangja lágyan dalol, s lelked lelkemmel összehajol!
Valahányszor fel nézek a csillagos égre. Eszembe jut, hogy szeretlek téged! Szeretlek hisz te vagy a mindenem. Ha te nem lennél nem lenne életem!
Ölelsz-ölellek! Csókolsz-csókollak! Érzel-érezlek! Álmodsz-álmodlak! Te vagy az örök kérdés én a válaszod! Te én vagy én pedig te vagyok!
Megleltem a boldogságom melletted. Nem kivánok én mást helyetted! Csakis érted élek én életem. Nem kell nagyobb boldogság én nekem!
Eszembe jutnak a régi emlékek. Emlékszem rájuk, kellemesek, szépek. Mióta ismerlek, változott az életem, mert nélküled, nincs örömöm én nekem. Bármi rosszat tettem, vagy mondtam neked. Nem komolyan gondoltam elhiheted! Ha haragszol rám, megértelek téged. Csak bocsánatért esedezek néked. Ne haragudj kérlek, felejtsd el a múltat. Boldogságunk mellett a rossz, elbújhat. Mindig arra gondolj, mennyi jó történt velünk. Hogy a kezdetektöl szebb egymással az életünk!
Mikor át ölel a csend, s a távolba nézel. A szép emlékekre vissza emlékszel. Szived össze szorul, ha arra gondolsz nem vagyok neked. Pedig létezem, hisz szorit karom, simit két kezem. Csókok mit kaptál rég nem volt álom. Hogy még többet adjak úgy várom. Szeretlek téged egyetlen életem. Rajtad kivül boldogság nincs nekem!
Lehunyom a szemem oly nagyon kivánlak! Ki nyitom a szemem, most is téged várlak! Lehunyom a szemem csak rólad merengek! Kinyitom a szemem örülten szeretlek! Lehunyom a szemem magam elött látlak! Kinyitom a szemem sehol nem találak! Lehunyom a szemem mindenhol kereslek! Kinyitom a szemem szivemböl szeretlek!
Ugye tudod amit tudnod kell? Amit naponta többször mondok el! De nem csak mondom úgy is érzek! NAGYON SZERETLEK KICSIM TÉGED!
Te vagy az ki arcomra mosolyt terel, s ha rossz kedvem van sosem hagyel. Te vagy az ki bátorit, ha életem felborul. Nem engeded, hogy bánat ejtsen rabul. Te vagy az kit megnevel a világ, de én boldogan viselem veled a fájdalmát. Te vagy az kire gondolni öröm, mert te vagy te és ezt köszönöm!
Hogy miért szeretlek téged el mondani nem tudom. Oly csodás az, ha sűrűn eszedbe jutom. A gondolatom csak rólad szól, feléd árad minden pillanat. Ó ha hallanám mindig szerelmes szavad. Elöttem van az arcod, velem van az álmod. Nem kell a csókjaimra várnod! Hogy miért is szeretlek, most már tudod a választ. Tudod azt, hogy a szívem neked boldogságot áraszt!
Nem ér az élet nélküled semmit! Nem tudok szeretni rajtad kivül senkit! Szivem dobog lelkem úgy sajog utánad! Nincs drágább kincs TE nálad! Kell a napfény, kell a szerelem! Veled lenni a legjobb Kedvesem!
Szeretlek mint a tavaszt! Szeretlek mint a bánat a vigaszt! Szeretlek úgy, hogy magam sem tudom! Szeretlek úgy, hogy ki sem mondhatom!
Ha lehúnyom a szemem csak téged látlak! Ha felébredek csak téged várlak! Simogat a szél, a kezed érzem! Szived dobbanását, ahogy ver a szivem!
Hiányod lététől szenvedek,
Mindez azért van mert NAGYON SZERETLEK!
Holnap végre meglátlak,
Erősen megölellek,
Gyengéden megcsókollak!
Bárcsak már ott tartanánk,
Oly lassan telnek a napok és az órák!
Tudom, hogy szeretsz
Tudod, hogy szeretlek!
Ez éltet örökké bennünket!
Szeretném érezni ajkamon édes csókodat,
s végigsimítani gyengéden selymes arcodat.
Szeretném, ha két szemed pillantását mindig láthatnám,
ha mindig érezhetném szíved dobogását.
Szeretném érezni tested melegét,
hozzád simulva érezni szíved szapora verését.
Szeretném ha átölelnél,
s magadhoz szorítanál és én nem engednélek el egy életen át!
Egy kincset őrzők szívem rejtekén. Te vagy a nap életem kék egén! Szívemben másnak, nincs már több hely végleg búcsút intek minden más emléknek! Te lettél nekem az életem, az örömöm! Te vagy a múzsám kinek a verseim szövöm! Ha le megy a nap, s jő az esti fény, te vagy nekem az álmom őrző angyali lény! Ki vigyázza lépteim ügyeli álmom! Nem bánom, hogy rád sokáig kellett várnom
Én csak egy valakit szerethetek! Kinek örülök, hogy vele lehetek! Ki ha át ölel, csókol, elönt a vágy, mert érintése érzéki, s lágy! Kinek csókja édes mint a méz, el pirulok ha epekedve néz! Ő az kivel álmodok, kivel ébredek! Nélküle én már nem létezhetek! Nekem adtta szívét, neked dobog éjjel, nappal! Vele gazdag vagyok egy holnappal! Mert Ő a Szerelmem, Ő a Párom! Ő az kivel az utamat járom!
Kéz a kézben, karok ölelésben, ajkak összeforva, ez az élet rendje. Az egyik sziv a másikat, el ne engedje! Az álom is olyan mint a valóság, mint az élet! Egy lány vagy fiú többet nem remélhet. Nem kell szó, vagy kérdés, Szeretlek-e Téged! Hiszen mindent megadnák te néked! Csak súgd meg, a titkod, mit rejt a szíved. Tudom engemet. Fogadd hát el a szerelmemet! Mert az én szivem téged rejt magában. Ha Bizunk szerelmünk igazában!
Te vagy az életem legragyogóbb csillaga.
Nem is hagylak Téged el én már soha, soha!
Úgy Szeretlek Életem oda vagyok érted.
Boldog vagyok hisz szerelmemet te kérted!
És én neked adtam egészen a szívemet.
Testem minden zugával csak Téged kívánlak.
Hátralévő életemben csak Téged csodállak.
Te vagy az, ki érdemes örök szerelmemre.
Senki más nem léphet ezen túl a helyedre!
Nem fogok már többé magamra maradni.
Tudom te nem fogsz engem elhagyni.
Bár ha mégis megtennéd egy fájó pillanatban.
Az utolsó percem lenne e szép földi világban!
Hiszen Én már nem is tudnék Te nélküled élni.
Csak veled akarok már sok szépet megérni!
Hiányzol ha nem vagy velem, ugye megérted?
Tudod hogy Én nem élek már senkiért, csak TE érted!
Jaj ha édes szerelmem ha csak Téged látlak.
Csókra álló számban a szép szavak elszállnak!
Olyat tudsz Te nekem adni, amit soha senki!
Boldogan és őrjitöen tudsz engem szeretni!
Maradj hát meg mellettem, ne hagyj el sohasem!
Mert Én mások társaságát már nem keresem!
Veled vagyok, neked vagyok csak Te érted élek!
Pazar közös életünkből sok sok jót remélek!
Édes kicsi szívem, boldog vagyok nagyon. Te melletted úgy érzem megfiatalodom! Azt kérem a sorstól legyél mindig velem. Hiszen te is jól érzed nagyon kellesz nekem! Rád gondolok folyton,magam előtt látlak. Gondolatban ilyenkor két karomba zárlak. Csókolgatom édes szádat simogatom selymes hajad. Csókatlan hely testeden szemernyi sem marad! Szorítalak magamhoz el nem engednélek.Hogy megint elmész tőlem, én remegve félek! Nem engedlek, nem engedlek te az enyém leszel. Én mellőlem most már egy lépést sem teszel! Hogy is tudtam ilyen sokáig meglenni nélküled? Hisz az élet veled szép kizárólag veled! Érzem szerelmedet, testemben, lelkemben. Csak te kellesz nekem, ebben az életben! Tudd meg hát Életem, másnak sosem adlak! Életem végéig soha el nem hagylak! Óvlak és vigyázzlak, őrzöm a léptedet. És szeretni foglak mindig Tégedet
Mikor egy érzés megszólal bennem, rájövök arra, Te vagy a mindenem! Nem érdekel semmi, nem érdekel senki! Számomra csak Te vagy, s azon kivül senki! Nélküled nem vagyok! Szivemben egy szép dal. Szép meséket mesél. Halk muzsikaszóval. Szerelemről regél. Rólad szól e szép dal. Neked szól a zene. Veled lenni örökre jaj de jó is lenne. Ölelő karodban szebb nekem az élet. Hogyha te velem vagy, boldogabban élek. Vágyom ölelésed, vágyom hogy velem légy! Mert akkor a világ, igazán nagyon szép!
Amikor szemeidbe nézek, tekinteted örökre megragad, Csillagfények gyúlnak egy néma pillantás alatt. Szemed csillogása többet mond ezernyi szónál, Tudom mit akarsz mondani, mielőtt még szólnál.Amikor szemeidbe nézek, látom a jövőt, A múltat, a jelent és az elkövetkezendőt, A fájdalmat, a szenvedést és vágyat a jobbra, A reményt, az örömet, mit a szebb jövő hozna.Amikor szemeidbe nézek, társamat látom, Hűséges, kitartó, gyönyörű, szerelmes párom, Aki után ösztönösen, egyre jobban vágyom, Ki betölti gondolataim és minden álmom.Amikor szemeidbe nézek, hűséget látok, Amely minden bajon, sötét nehézségen áthoz, Ami két dobogó szív közt a legerősebb kapocs, Mi reménytelenségből, kétségből is mindig visszahoz. Amikor szemeidbe nézek, látom a vágyat, Karjaid ölelésre, édes csókokra a szádat, Érzem kezeid szorítását, halk sóhajtásod, Szerelmedet, mikor fejemet a válladra hajtom. Amikor szemeidbe nézek, minden más megáll, A gondolat az értelem nemesen félreáll, A vágy bennünket fogva tart, szerelem átölel, Csak dobogó szívedet hallom a szívemhez közel!
Csillogó szemed, ha látom Tudom, valóság ez nem álom. Te vagy nekem a mindenem, Mert Te vagy nekem a kedvesem. Mint ahogy a kiszáradt sivatag, szomjuzza a vizet, Mint ahogy, hófúvásban a vándor, áhítja a tüzet, Úgy óhajtom én mindig, a Te szíved és a leked, Mikor csillagfényes este jő, kívánom a Tested!
A szívem és a lelkem, keresett egy csodát. Melyet most sokévnyi kutatás után Benned megtalált. Így most én lettem e föld legboldogabb embere. És most nem kérek mást, csak hogy Te légy a társam örökre!
Te vagy a hajnal, a reggeli ébredés. Te vagy a nappal, a ragyogó napsütés. Te vagy az éjjel, a csillagok fénye. Vágyaim tüze, minden reménye. Te vagy a szenvedély, Te vagy a szerelem. De nem elég, nem elég én nekem. Csak egy kell szívemnek legbelül. Te kellesz szerelmem, csak Te egyedül!
Te vagy aki mindig törödsz velem, Te mindig tuddod mit érez a szívem, Te tudod hogy tegyél velem jót, hogyan ölej, szeres, mikor szólj. Ez, amit a sors így írt meg énnekem: Te tetted jobbá az egész életem! Neked sikerűlt, ami másoknak nem, Mellete boldog vagyok, Mint mással sohasem, Te tudod, hogy csak téged szeretlek! Remélem úgy szeretsz mint ahogy én téged A világon bármit megtennék érted S utolsó sorom a szabad ég alatt: Szeretlek és örökre szívembe zártalak
Eljöttél értem, s elém álltál, Azt mondtad: én vagyok, kire mindig is vártál. Sok éved telt el nélkülem, De azóta is csak rám gondolsz szüntelen. Számomra sincs már olyan élet, Melynek forgatókönyvéből kifelejtenélek. Mert kell nekem a veled töltött ezernyi perc, s megannyi forró csókod, miközben magadhoz ölelsz!
Benned megtaláltam mindent,
Amit eddig csak kerestem,
Igen megtaláltam,
S boldog a lelkem.
Olyan jó, hogy vagy nekem,
Végre van értelme a létnek,
Varázslatos csillagfények,
Táncot járnak az égen.
Melletted a felkelő nap is más,
Ébredésem csupa álmodozás,
Álmom végre most valóság.
Melletted fekszem,
Örömkönnyek hagyják el szemem,
S ez mind azért, mert
Annyira Szeretlek ÉLETEM!
Vannak álmok, melyeket nem érhetsz el, és vannak álmok, melyeket remélned kell. Vannak álmok, melyek valóra válnak, és van, aki minden álmot valóra válthat.
Én csak terád emlékszem, ki felfigyelt rám egy napon.
Én csak terád, azóta feledni sem hagyom.
Én csak terád akkor is, mert hiányoztam valaha.
Én csak terád akkor is, ha itt maradok magamba.
Én csak terád azóta, hogy szeretetben élek.
És azóta se eresztenélek el téged.
Én csak terád azóta, hogy a lelkembe néztél.
Én csak terád egyedül, mert bíztál és nem féltél.
Csak te vagy ki megbecsül, csak te rád gondolok.
A leghidegebb télen is érted kabátot gombolok.
A legnagyobb melegben, is kúszok, ha csak ez kell.
Én csak érted fogok menni, akár este van vagy reggel.
Csak te rád gondolok, és sóhajtom a nevedet
Álmatlan éjszakámban, felidézem szemedet!
Becsukom szemem, s rád gondolok!
Elaludni nélküled nehezen tudok!
Hallom a hangod ahogy súgod: SZERETLEK!
Mégis üres az ágyam nélküled!
Vágyom rád mint virág a tavaszi harmatra!
Írántad érzet szerelmem nem múlik el soha!
Bárcsak velem lehetnél örökre!
Mindenem oda adnám cserébe!
HIÁNYZOL ÉLETEM!Hogy mit jelentesz nekem?
Leírni, elmondani nem lehet!
Én mégis megpróbálom,
Szavakba öntöm, vágyálmom.
Te jelented nekem a levegőt,
Mely nélkül meghalnék,
A szerelmet, a gyönyört,
A végelláthatatlan örömöt.
Te vagy nekem a nyári szellő,
Mely tikkasztó melegben, felüdülő,
Tőled kapom a jót, s a boldogságot,
Az örökké tartó imádatot.
Te jelented a létet, s az életet,
Remélem, ezt tudod és megérted.
És ha megkérded, mi vagy nekem:
Csak azt válaszolom, hogy a mindenem!Szeretem ő az ki kell nekem,
Szeretem ö az kinek kell hogy velelm legyen.
Szeretem hát kérem hogy ő is szeressen,
Szeretem oly annyira, hogy el sem eresztem.
Szívem érte dobban, hogy vele lehessek futok hozzá nyomban,
Vele lenni s csak csendben fogni a kezét,
Mindent meg ér mikor látom két csillogó szemét.
vele vagyok, s mellé bújok,
S vele percről percre boldogabb vagyok!Szeretem a gondolatod
Ahogy végigfut rajtam
Átitatja éhező testem és
Megpihen bennem halkan.
Szeretem a szemed titkait
Ahogy játszik benne a fény
Sejtelmesen csillog valahol
A szerelem a legmélyén.
Szeretem a csodás arcodat
A ragyogó mosolyod melegét
Ami szívemen keresztül
Táplálja szerelmem erejét.
Szeretem a tested gyönyörét
Amire nincsenek igazán szavak,
Csak szétárad a testünkben és
Mindörökre ott is marad.Apró testem, ha lágyan átkarolod,
Szívem ritmusát hangosan dalolod.
Rám borulsz, mint fűz a patakra,
Csókod ráleheled kiszáradt ajkamra.
Édes nektár ez, isteni eledel,
Oly jó érzés, az égig felemel!
Szárnyaim növesztem, hatalmasra tárom,
Felrepít az égig örökifjúságom.
Illatos kenőccsel masszírozod testem,
Őrjítő a vágy: erős, szűnhetetlen.
Csak te mondhatod, hogy Szeretlek!
Osztom a gondolatod, én is tégedet!
Elmondanám néked, elszáll minden gondom,
Így a szép életet érzem, nem csak mondom.
Éljünk meg közösen minden szépet!
Az életem egy színdarab és te játszod a főszerepet.
Őrizd meg legbelül ezt csak neked mondom:
ŐSZINTÉN TISZTA SZÍVBŐL ÖRÖKRE SZERETLEK!!!!Minden percben utánad vágyom,
minden percben csak rád várok,
minden percben csókjaid után epedek,
minden percben füledbe súgnám:Szeretlek!
Minden percben gondolok rád,
minden percben álmodom az álmok édes álmát,
minden percben fognám a két kezed,
minden percben elmondanám Te jelented az életet nekem.
Minden nappal egyre jobban érzem,
minden nappal csak arra az egyre kérlek:
Szeress tiszta szívből igazán,
Szeress engem egy életen át.
Te vagy kire mindig is vártam,
kiröl azt hittem sosem találok rá.
De itt vagy velem,
most már biztosan tudom,szorosan fogod a két kezem,
némán nézel szemembe,
halkan,csendben mondod el nekem:
Örökké Szeretni foglak Kedvesem!Minden érintésed arról mesél, Igenis belém szerettél. Félve simítod végig arcom, Arra várva, netán elalszom. Fekszel mellettem s nézel rám, Mintha egy tündért csodálnál. Nem vagyok más, csak egy ember, Lehet, hogy neked egy csodaszer, Szád íze szerint kevert drog, Amitől a szíved hevesebben dobog. Mikor hallom szíved dobbanását, Azt kiáltja: szeretlek egy életen át. Ölelésed, mint a forró nyári nap, melegít, S minden gondomat elrepíti. A csókod égeti a számat, S előcsalogatja belőlem a vágyat. Azt a vágyat, amit még sohasem éreztem, De melletted igenis sikerült rálelnem. Az az érzés, ami fogva tart engem, Nem más, mint a szerelem. Gyengéd érintések, Őrületbe kergető veszekedések. S ezt követő fergeteges szeretkezések. Gyengesége rabjává váltam Ő az egyetlen, akire valaha is vágytam. Szívem hevesen ver, Ez az érzés olyan, mint a kábítószer.Szeretek egy férfit, Kinek a szeme csillagként ragyog Mindennap rá gondolok, Csókja elcsábított nagyon Szívemet egy lakat zárja Kulcs, ami nyissa nálad maradt Neked nyílik, hisz neked dobog Ez a szív téged zárt be boldogan Gondolataimban csak te jársz Érintésedtől minden álom valóra vált Csókom rád talál, csókod rám talál Csak hinni kell a szerelemben s eljön az álomvilág Mindennap két karomba zárlak Veled olyan gyönyörűek a percek Arcod, mint a napsugár Te jelented nekem az életet! Te vagy kire az életem bíznám! Te vagy kiért a pokolba mennék! Nincs jobb dolog, mint melletted ébredni! Reggel mikor kinyitom a szemem! Téged nézlek, milyen édesen ébredsz! Enged, hogy örökre részed legyek! Kérlek, soha ne hagyj el! Nélküled nem tudom élni az életem! Mert az egész lényem te élteted! Lemondani róla már soha nem fogok. Mert szívem egyre csak érte dobog. Veled akarom élni életem, Mert érzem, te vagy a nagy Ő nekem!Kezem, kezed nélkül, mint virág illat nélkül,
Ajkam, ajkad nélkül, mint hajnal harmat nélkül.
Üres vagyok nélküled, mint víz nélkül a tengerek.
Mosolyogj rám, mikor átölelek,
Súgd a fülembe, hogy szeretlek.
Halovány arcomat simogasd kezeddel,
Ölelj magadhoz, és soha ne engedj eL!
Távol vagyok tõled, de a szívem ott van nálad.
Érzem, hogy szeretlek, vágyom utánad.
Vágyom, hogy mehessek, s végre veled lehessek,
S azt súgjam neked: SZERETLEK!Egyre jobban szeretlek Egyre jobban el nem feledlek. Egyre jobban őrjítesz: hiányzol! Ha látlak, szívem mindig lángra lobban. Kellesz nekem, egyre-egyre jobban! Szükségem van rád, mint halnak a vízre, Mint virágnak a fényre.Szeretlek és boldog vagyok, hogy te is viszonzod ezt!Úgy hiányoztál, Mint szomjas földnek az eső. Letépett virágnak, A mező. Mint árva gyermeknek, Ki édesanyjára vár, Úgy vártalak, Igen, úgy hiányoztál. Úgy vártalak, mint egy kis madár, Kit, ha karod átölel, A világ zaja hozzá, Többé nem jut el. Úgy vártam rád, mint sötét éjszakán, A hold a csillagot. Hogy végre rám találj, S észrevedd, én is itt vagyok. Úgy hiányoztál, Mint csillagoknak az este. Mint játékosnak a jó kívánság, Ha kerüli őt a szerencse. Víz a szomjazóknak, Egy falat kenyér, hogy ne halj éhen. Igen, így hiányzol nekem, minden napon, Minden éjen!Amióta megláttalak te vagy minden álmom. És azóta éjjel-nappal te utánad vágyom. Azóta a mosolyodat nem tudom feledni. Istenem csak te tudnál ily nagyon szeretni! Eddig sötét volt, te a napfényt hoztad. Eddig halott voltam, te az életed adtad. Fagyból forróság lett, szívem érted lángol, Örökké szeretlek, legyél Életem szerelme bárhol! Távol vagyok tőled, de a szívem ott van nálad. Érzem, hogy szeretlek, vágyom utánad. Vágyom, hogy mehessek, s végre veled lehessek, S azt súgjam neked: SZERETLEK! Minden éjjel csak rád gondolok. Minden éjjel veled álmodom. Ha nem vagy itt mellettem, szívem nagyon fáj, Mert te vagy életembe a napsugár. Mindvégig azt adtad, ami a tiéd. Nyugalmat, jóságot, örömet és hitet. Elég lesz neked köszönet helyett, Hogy amíg élek fogom a kezecskédet? Sosem tudtam eddig milyen szép az élet, Mióta ismerlek csak azóta élek! Szívem szíveddel lágyan összedobban, Szeretlek, szeretlek napról napra jobban!Egyszer majd írok egy dalt neked, Ha hallod majd biztos én leszek, Akire vársz, és akiért élsz, Aki mellett semmitől se félsz! Suttogd el nekem hőn áhított álmod, S én valóra váltom, ha valóban kívánod! Rejts el engem szíved legmélyén, S előbújok az álmod estéjén! Mi vagy nekem? Elmondom: Egy dal: melytől könnyezem, Egy szóx melyet annyira szeretek, Egy életx melyben most élek, S egy álomx mely soha nem érhet véget.Csukd be a szemed és érezz engem! Csókomra csókod feleljen! Te légy, aki vár, aki ölel, ha valami fáj, Aki félt, aki megért, életem minden perce tiéd! Szeretnék minden nap veled boldog lenni, Fogni a kezed, és örökké szeretni! Mosolyogni, és vidámnak látni, A boldogságot melletted megtalálni!Rólad beszélnek a csillagok mikor az égre nézek, rólad beszélnek a csillagok mikor nem vagy mellettem. Rólad mesél a felkelő nap, rólad mesél miközben felbukkan. Sugarai szép szemed tükrözik, s közben szépséged csodáját mesélik. Rólad zengenek a fák lombjai, rólad dalolnak az ég csodás állatai. Téged látlak ha szél porozza a távoli utakat, téged hallak ha szél fújja a távoli bokrokat. Legszebb álmaim rólad szólnak Szeretlek mint ahogy mindig is mondottam!Szeretlek amíg élek, Szeretlek addig amíg szívem éltet. Szeretlek míg tehetem, Szeretlek addig míg el nem múlik az életem. Szeretlek örökön örökké, s nem feledlek el soha többé. Elmondani ezt most szemedbe sajna nem tudom, de remélem tudod csak a tied vagyok, s SZERETLEK NAGYON!Mosolyod a világ, s gyönyörű az élet, én boldog vagyok ha csak rádnézek. Nézem, nézem a szépséges arcod, s arra gondolok mennyire szerelmes vagyok. Te vagy a tájban, te vagy a versben, s te vagy minden szívverésben. S ekkor az élet szép, mint egy álom, most is lelked ragyogó melegségét vágyom. Látlak téged a mindenségben, s látlak téged a csillagos égen. Nem tudom leírni veled milyen jó, hisz erre egyszerűen nincsen szó!Álmodom és itt vagy velem, Álmodom s itt vagy mellettem. Álmodom és hallom a hangod, Álmodom s látom szép arcod. Álmodom és itt vagy a karjaimban, Álmodom s közben átkarollak. Szeretni foglak örökkön örökké, S feledni nem foglak soha többé. Szeretlek hisz szívem tiéd, Szeretlek de még hogy, nem is hinnéd!Beszélnék, de a hang a torkomban reked Oly sok szép szót gondoltam neked. De csak hallgatok, Nem akarnak formálódni a mondatok. Bántóan néma most a csend zaja, Itt lüktet bennem hiányod sikolya. Nemrég még nálad voltam, Nálad édesem, Boldogságtól megittasulva részegen Ízleltem mézédes csókjaidat, S kutattam lelked rejtett titkait. Most távol vagy de mégis oly közel A szívemben. Lelkem átölel. Csak te vagy kit akarok, Csak te vagy ki kell nekem. Mit érzek mondanám, de nincs rá szó Olyasmi ez, mi nem kimondható. Mert szavakkal elmondani nem lehet Mily mérhetetlen a Szeretet mit irántad érzek. Beszélek de a hang a torkomban reked s csak annyit tudok suttogni neked Örökké Szeretlek tégedet!Míg élek, szívem Minden dobbanásában, Itt vagy velem: Szeretni foglak most már, Szüntelen. Ha lenne csupán, Egyetlen reménysugár, Az életemet, most már Veled élném tovább. Örökkévalóság a perc, Mit nélküled töltök el, És végtelen a gondolat, Mely feléd viszi Szívemet el. Ha volna reménysugár, Hogy veled éljem életem, Szaladnék karjaidba, Hisz csak Téged szeretlek, Amíg tart az életem.
Karjaidban oly szép az élet, Karjaidban semmitől se félek. Karjaidban elfelejtem bánatom, Karjaidban nem gyötör semmiféle fájdalom. Karjaidban gyönyörű álmot hoz nekem az éj, Karjaidban bennem a szerelem tüze erősebben ég, Karjaidban én már csak azt kívánom, Hogy két karod rám örökké vigyázzon.Társad lennék az utadon, ha csüggedsz, mert sok a gond, vagy, ha szép lenne a napod, veled örülnék minden alkonyon. Nem csak kapni szeretnék, hanem adni, mindent, mi jó neked, a létünk oly rövid, ne hagyjuk elfutni az éveket. Az ajtó kitárva, ne féljünk átlépni a küszöböt, ha csak állunk és várunk, attól nem lesz szebb az életünk.
Te vagy a szívem nyíló virága. Csak te lehetsz életem boldogsága. Egy út áll előttem, mely hozzád vezet. Fogadd el tőlem hűséges szívemet! Nem gondolok másra, csak rád egyedül. Szívembe van írva, helyedre más nem kerül. Ne feledj el,gondolj rám, én is csak rád gondolok. A szerelmed nélkül, élni nem tudok! Amikor eszembe jutsz,elmúlik az álom. Álmatlan virrasztok,hosszú éjszakákon. Nem vigasztal semmi,csak egy érzés életet. Szeretlek,szeretlek,halálosan téged!Ülök és nézegetek rólad egy képet,
közben felidézek egy régi szép emléket.
Bőrömön érzem kezed puha érintését,
feszülten figyelem tested apró rezdülését.
Hallom szívednek minden dobbanását,
teljesítem lelkednek minden kívánságát.
Nélküled nem kell nekem már semmi,
rajtad kívül engem ne szeressen senki.
Ha veled vagyok, szép színes a Világ,
ha távol vagy, minden olyan kihalt és sivár.
Várok rád minden órában és percben,
hogy testem karjaid közt végre megpihenjen.
Ölelésed nekem nyugalmat áraszt,
szívem beleremeg, s már nem is vagyok fáradt.
Mellettem téged már nem érhet bánat,
ígérem neked, hogy senki sem bánthat.
Lesem, figyelem minden egyes lépted,
imádkozom azért, hogy baj ne érjen téged.
Néha ha ideges vagy, feszült és fáradt,
szeretném százezerszer csókolni a szádat.
Akarom, hogy tudd, úgy szeretlek Téged,
hogy ha kell, életemet feláldozom érted!
Te vagy nekem az ÉLET! A NAP! A FÖLD! A MINDEN!
Számomra a nagyvilágban más ember már nincsen.
Nem akarok soha már mást szeretni,
életem végéig csak veled nevetni.
Én, én vagyok, te, te vagy,
így vagyunk mi egy egész!
Fogadd el, hogy kellesz nekem,
fogadd el, hogy SOHA NEM KELLENE MÁS.
Szerelmes vagyok, szeretlek tiszta szívből.
Fogadd el, hogy: boldog vagyok veled,
félek nélküled, fáj a hiányod.
Én én vagyok, talán számodra egy furcsa "lény",
de te tanítottál meg igazán szeretni,
ezért fogadd el,
hogy szerelemből szeretlek és biztosan tudom,
hogy foglak is ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ!!!
Egyszer az életben adódott egy csoda,
hogy az igazinak adtam a szívemet oda.
Remélem vigyáz rá és dédelgeti Ő,
mert számomra e férfi a legeslegelső!
Imádom a szívem teljes melegével,
s elolvadok, ha rám néz a gyönyörű szemével!
Hiányát nem tudja semmi enyhíteni,
örülök, hogy a szívét el tudtam nyerni.
Ő az én örök és egyben hű társam,
akit egy édes társban megtaláltam.
Szeretem és szeretem amíg csak élek,
örök boldogságot tőle remélek!
Mert szerelmet csak tőle kaphatok,
hiába hozná le más a csillagot!
Számomra nem ér fel hozzá senki se,
hisz ő az én szívemnek, a nagyobbik fele!
Nem dobbanna egyet sem többé nélküle,
életem megszűnne, ha nem lennék vele!
Ő a szív, az értelem, a boldogság nekem, tőle lesz gyermekem!
Szép szavakkal búcsúzom te drága csodalény,
gondolj rám, mert ezt teszem idehaza én!!!
Üres nélküled az ágyam,forró irántad a vágyam.Édes minden csókod,mely éget,régóta tudod már hogy SZERETLEK TÉGED!
Olyan kék az ég, Hogy kékebb már nem is lehet. Nem tudom mért, e kék színről Eszembe jut a szemed. S míg ezen tűnődöm, Hogy ' lehet, hisz a szemed barna? A szélben lengő levelek közt Rátalálok egy ismert mozdulatra. Hisz ez Te vagy! S a fű is, amely arcomat éri, Arcomhoz érő arcodat idézi. Ahogy eszmélek, azon kapom magam: Hozzád a világon Mindennek köze van! Hogy ez így van-e, Vagy csak ráaggatom A világra? Ezt már Tényleg nem is tudom! Ám az, ami biztos, Én biztosnak érzem: Lehetek a Folyó túlpartján, Vagy innen - Nekem csak Te létezel! Mert Te vagy a minden!
